Wieliczka sóbánya Sóbánya Hétköznap a Posztócsarnok előtt Királyi Palota, Wawel Kivilágított Posztócsarnok_3 Wawel este Wawel

Krakkói utazás

Üdvözli Önt a !

Üdvözöljük a Travelorigo gyűjtőportálon. Utazásához minden hasznos információt megtalál, legyen az utazás, szállás, repülőjegy, utasbiztosítás, vagy általános információk! Portálunkon szállások, hotelek, fapados repülőjegyek, időjárás, térkép található. A sok utazási és nyaralási kínálat mellett látnivalók, lastminute ajánlatok, repjegy, fotók, olcsó programlehetőségek, busz és autóbérlés igényelhető.

Krakkó info

ALAPÍTÁS ÉVE: 900 k.
ORSZÁG: Lengyelország
RÉGIÓ: Kis-Lengyelország 
STÁTUSZ: vajdasági székhely
TERÜLET: 327 km²
NÉPESSÉG: 756.757 fő
ÉGHAJLAT: mérsékelt kontinentális
IDŐZÓNA: CET, UTC+1
Krakkó zászlaja

Krakkó címere

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető

KrakkóKrakkó. Fél évezred királyi fővárosa többet látott az ország történelméből, mint bármely más lengyel város. Társaival ellentétben karcolás nélkül túljutott az II. világháborún, így falai, művészete, és hagyományai rengeteget megőriztek múltjából. A modern idők sem tudták megzavarni a város hangulatát, látképe meghatározó pontjai nem felhőkarcolók, hanem a vár, és a templomok tornyai. Egyedülálló értékei elismeréseként 1978ban Krakkó belvárosa felkerült az UNESCO első Világörökség listájára – nincs több városa az országnak, mely ennyi műemlékkel (kb. 6000), illetve ilyen hatalmas – körülbelül 2,5 millió darabból álló -  művészeti gyűjteménnyel büszkélkedhet. Természetesen Krakkó nem csak régi épületekből és múzeumokból áll, hiszen él és vibrál, tökéletesen egyesítve múltat és jelent, történelmi hangulatot és egy dinamikus nagyváros pezsgését, szórakozási lehetőségeit. Lengyelország történelme legfontosabb kulturális központjában ma is magas színvonalú művészeti életet találunk. Roman Polanski, Andrzej Wajda, Krzysztof Penderecki - csak néhány világhíres krakkói kortárs művész. A lengyel irodalom két Nobel-díjasa, Czeslaw Milosz (1980), és Wislawa Szymborska (1996) itt él. A városból indult útjára a világ első lengyel pápája. A 600 éves Jagelló Egyetemen sajátították el magyar ifjak a 16. század humanista szemléletét és ismereteit. Ez és egy tucat további felsőoktatási intézmény 70000 diáknak ad otthont (ami a város lakosságának egy tizede!).
Azok, akik szívesebben hagyják maguk mögött a városi forgatagot, Krakkó környékén számtalan lehetőséget találnak. A Lengyel-Tátra legszebb pontját, Zakopanét, a varázslatos, 700 éves sóbánya-múzeumot, Wieliczkát, és a holokauszt jelképévé vált Auschwitz-i haláltábort a várostól egy órás utazásra találjuk. Krakkót meglátogatva nem csak a szemünket, hanem a szívünket is nyitva kell tartanunk, úgy részesülünk a teljes élményben. Ugyanis Krakkónak lelke van.

 

Történelem

A város egy középkori metszetenKrakkó környéke és Szilézia már az ősidők óta lakott, az ős-szlávok pedig 3000 éve érkeztek a területre. A szláv törzsek elvándoroltak  Kelet-Európa tájaira, a hátramaradt polén és viszlán törzseket a Piaszt - dinasztia egyesítette a 10. században. Krakkó ekkor már ismert része volt a királyságnak. Az ország első kiemelkedő uralkodója I. Mieszko 966-ban egy keresztény cseh királylányt feleségül véve áttért a római katolikus hitre – alattvalóival együtt. A feudális rend megszervezése fiának, I. Vitéz Boleszlávnak köszönhető. Íme a magyar és lengyel történelem között megfigyelhető seregnyi párhuzamból az első. Korán összeköttetések alakultak ki az Árpád-házzal. A megvakított Vászoly fiai a lázongó lengyel pogányoknál találtak menedéket, és itt szenvedett mártírhalált az a prágai Adalbert püspök, aki a mi Szent Istvánunkat megkeresztelte. Krakkó 1000-ben püspökséggé, 1038-ban pedig az ország fővárosává vált.
A lengyel történelem legnagyobb átka, a széttagozódás, a megosztottság. Sajnos már a kora középkorban elkezdődött ez a sajnálatos irányultság, mégpedig amikor III. Boleszláv 4 fia között felosztotta az országot. A következő 150 évben az ország darabokra hullott, amit elősegített több külső tényező is, pogány oroszok betörései, a Német Lovagrend támadásai, és az 1241es tatárjárás. Ezt 1257-ben egy újabb követte, ami nem kímélte meg Krakkót sem. Az ezt követő újjáépítésben alakult ki a belváros mai arculata.
A 14. században a litván Jagelló-ház uralkodói egyesítették újra az országot, Krakkó Nagy Kázmér uralkodása alatt élte középkori virágzását, fellendült az ipar, a művészet, megalakult a Jagelló Egyetem. Megépült Krakkó történelmi zsidónegyede, a Kazimierz, gótikus templomok és paloták jelentek meg. Nagy Kázmért magyarországi Nagy Lajos követte a trónon, őt pedig lánya, Hedvig. Ekkor megjelent a török fenyegetés a térségben, és a Német Lovagrend támadásai állandósultak. Mátyás király halála után a Jagelló-ház uralkodott Magyarországon (1490-1526). Ekkor a reneszánsz élte virágkorát, Krakkó rengeteg műemléke és épülete – a Wawel Palota, a főtéren a Posztócsarnok, további magánházak és paloták – ebben a stílusban épült át.
A 16. században Litvánia és Lengyelország között perszonálunió jött létre (1569), az ország földrajzi változása miatt Varsó vált a fővárossá, Krakkó az évszázadok alatt pedig átalakult az ország szellemi és kulturális központjává. A litván területek megjelenésével az ország soknemzetiségűvé vált, ami sajnos vallási és nemzetiségi problémákhoz vezetett. 1572-ben kihalt a Jagelló-ház, a nemesség megerősödött, a királyi hatalom gyengült, és így egyre erősödő ellentétek és belső problémák jelentek meg, miközben állandósultak az országot érő külső támadások. A 17-18. században idegen uralkodóházak kerültek az ország trónjára, a nemzet érdekei fokozatosan háttérbe szorultak, megbénult a közigazgatás, állandósult az anarchia.
KosciuscoAz idegen uralommal szembeni felkelési kísérlet vezetett Lengyelország első, 1772-es felosztásához, ezt követte az 1793-as, és végül a Kosciuszkó Tádé vezette forradalom elfojtása után, 1795ben Lengyelország több mint 100 évre elvesztette államiságát. A területet Oroszország, Ausztria, és Poroszország osztotta el egymás között. Az oroszok által megszállt területen még ma is nagyfokú elmaradottságot tapasztalhatunk, míg az osztrák területek viszonylagos szabadságot és jólétet élveztek. Szerencsére Krakkó Ausztria fennhatósága alá esett szabad városként – értelmiségiek és forradalmárok gyülekezőhelyévé vált. Természetesen a lengyelek számos felkelésben próbálták lerázni az idegen rabigát, Napóleon segítségére számítottak, az egész Európán végigsöprő 1848as forradalomban részt vettek, de csak az I. Világháború vége, az elnyomó nemzetek megszűnése hozta meg a hőn áhított szabadságot Lengyelországnak. Krakkót középkori falai megvédték az 1914es szovjet támadástól.
A háborúk közötti fellendülés Józef Pilsudski uralkodásának köszönhető, de a közös német-lengyel határ további konfliktusok forrása lett – 1939. szeptember elején Németország lerohanta az éppen csak fellélegző és fejlődésnek indult országot.
Karol Wojtyla, az első lengyel pápaA II. világháborúban a lakosságot üldözték és irtották, 7 millió lengyel vesztette életét, közülük 3 millió lengyel zsidó. A kormány emigrációba kényszerült. A lakosság 22 %a és a lengyel nemzeti vagyon 38%a elpusztult ( egy összehasonlító adat: Anglia, bár nagyon súlyos bombatámadásokat szenvedett el, és aktívan részt vett a világháborúban, nemzeti vagyona 0,5 %át veszítette el!). Krakkó súlyosabb sérülés nélkül megúszta a háborút. Az 1944-es felszabadulást követően az ország szovjet befolyás alá került, újjáépült, és nagyarányú iparosításon ment keresztül. Az 1989-es első szabad választásokkor nyerte el végül – oly sok idő után – teljes függetlenségét.


Krakkói Ki Kicsoda

Roman Polanski (1933-)

Párizsi születésű filmrendező, aki ifjúságát Krakkóban töltötte, és a II. Világháború alatt átélte a podgorzei gettó szörnyűségeit. Egyik legismertebb filmje a Kínai negyed.

Karol Wojtyla (1920-2006)

Krakkó érseke és bíborosa, 1978tól II. János Pál pápa néven ismert.

Nikolaj Kopernikusz (1473-1543)

Híres csillagász, a napközpontú világkép felfedezője. Tanulmányait a Krakkói Akadémián végezte 1491-95 között.


Krzysztof Penderecki (1933-)

A világ egyik meghatározó kortárs zeneszerzője, leginkább monumentális drámai műveiről ismert, mint a Lukács-passió, Dies Irae, Paradise Lost.

Adam Miczkiewicz (1798-1855)

Adam MiczkiewiczLengyelország legnagyobb romantikus költője. Annak ellenére, hogy sosem járt Krakkóban, szellemiségében azonosnak tartják a várossal. Hamvait 1890ben szállították Párizsból a Wawel királyi kriptájába.

Tadeusz Kosciuszko (1746-1817)

Nemzeti hős, aki először az amerikai függetlenségi háborúban tüntette ki magát, majd hazatérve lázadást kezdeményezett a megszálló orosz csapatok ellen. A felkelést leverték, és hamarosan megtörtént az ország harmadik felosztása.

Andrzej Wajda (1926-)

Film és színházi rendező, karrierjét 1950ben kezdte, az 1981es Cannes-i filmfesztiválon Vasember című filméért Aranypálmával jutalmazták.

Wislawa Szymborska (1923-)

Költő, fordító és kritikus. Az 1996os irodalmi Nobel-díj tulajdonosa.

Wit Stwosz (1445-1533)

Nürnbergi születésű szobrász, 1477-96 között Krakkóban alkotott, többek között a Mária-templom csodálatos oltárműve az ő munkája, melyet a lengyel gótika leghíresebb alkotásának tartanak.

Czeslaw Milosz (1911-)

Amerikában élő író, 1980ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták. A II. Világháború után élt Krakkóban rövid ideig.

Jan Matejko (1838-1893)

Lengyelország legjelentősebb historikus festője, hatalmas vásznai az ország történelmének mérföldköveit ábrázolják. A Mária-templom freskóinak készítője.

Stanislaw Lem (1921-)

Író, kedvelt sci-fi regényei 25 nyelvre lefordították.

Józef Pilsudski (1867-1935)

A Lengyel Haderő megalapítója, nevéhez fűződik az ország függetlenségének visszaállítása az I. Világháború után.

 

Magyarok Krakkóban


Íme néhány szemelvény közös múltunk tanúköveiként. A források sokkal több eseményt említenek, próbáltunk az érdekes vagy fontos mozzanatokra összpontosítani. Az alábbi sorokat olvasva meg tudjuk érteni, miért a régi-régi közmondás: „Lengyel, magyar, két jó barát, együtt harcol, s issza borát.”


1094.    Szent László sereggel indul Herman Ulászló lengyel király ellen lázadók megfékezésére
1239.    IV. Béla leánya, Kinga Lengyelországba érkezik, hogy a trónörökös Szemérmes     Boleszláv               felesége legyen
1270.    V. István magyar király a Wawelba zarándokol Szent Szaniszló sírjához
1345.    Nagy Lajos király magyar sereget küld a Krakkót ostromló cseh fejedelem visszaverésére
1364.    megalakul a Krakkói Egyetem. A 19. századig több mint 7000 magyar diák tanult a falai között
1370.    Nagy Lajos magyar király foglalja el a lengyel trónt Nagy Kázmér halála után
1384.    Luxemburgi Zsigmond megtámadja Krakkót, de visszavonulásra kényszerül
1384.    Hedvig, Nagy Lajos lánya Lengyelországba érkezik, királynővé koronázzák
1406.    az első magyar mester, Erdélyi Miklós a Krakkói Egyetem bölcsészkarán
1465.     a lőcsei Thurzó János Krakkó polgármestere
1509.    Jan Haller krakkói nyomdájában megjelenik az első magyar megrendelésre készült kiadvány, az         egri egyházmegye szertartáskönyve. Ezt az évek során sok fontos magyar mű követte.
1512.    Szapolyai Borbála, János testvére házasságot köt I. Zsigmond lengyel királlyal
1528.     Szapolyai János Habsburg Ferdinánd csapatai elől Lengyelországba menekül
1572.    Balassi Bálint krakkói tartózkodása, itt adatja ki egyetlen életében megjelent művét, a   „Beteg        lelkeknek      való füves kertecske” című versgyűjteményt
1576.    Báthory Istvánt lengyel királlyá koronázzák
1588.    Pázmány Péter jezsuita novíciuséveit Krakkóban tölti
1657.    II. Rákóczi György erdélyi fejedelem Svédországgal szövetkezve elfoglalja Krakkót
1701.    II. Rákóczi Ferenc fejedelem a bécsújhelyi börtönből megszökve lengyel földre menekül
1801.    egy budai borkereskedő megvásárol egy egykori kolostorépületet, és megnyitja Magyar Királyhoz címzett fogadóját
1843.    Liszt Ferenc koncerteket ad Krakkóban
1860.    a pozsonyi Schreiber Simon lesz a krakkói főrabbi
1870.    megalakul az Első Magyar-Lengyel Vasút társaság
1874.    Reményi Ede hegedűművész fellépései
1903.    a krakkói Városi Színház bemutatja Madách „Az ember tragédiája” című drámáját lengyelre fordítva
1927.    tiszteletbeli Magyar Királyi Konzulátus nyílik Krakkóban
1934.    megkötik a lengyel-magyar kulturális egyezményt
1936.    Horthy Miklós krakkói látogatása
1937.    a Krakkói Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választja Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikust
1944.    több ezer magyarországi zsidó nőt deportálnak a krakkói Plaszow koncentrációs táborba
1948.    a Krakkói Várostörténeti Kiállításban megnyílik egy gyűjtemény, melyet teljes egészében a magyar szabadságharcnak és lengyel kapcsolatainak szentelnek
1956.    a magyar forradalom javára pénzgyűjtést és véradásokat szerveznek. Szimpátiatüntetések a forradalom mellett, 55 tonnás élelmiszerszállítmány elindítása Budapestre.
1981.    a Lengyel Szolidaritás gyűlése a krakkói főtéren, magyar küldöttség részvételével – Csoóri Sándor, Zelnik József
1991.    megszületik a visegrádi egyezmény. A tagok aláírják a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást
1995.    Balassi Bálint emléktábla felavatása a Rynek és Szt. Anna utca sarkán álló Potoczki palota falán
1995.    megalakul a krakkói Magyar Konzulátus
1997.    II. János Pál pápa krakkói istentiszteletén szentté avatja magyarországi Hedvig királynőt
1999.    II. János Pál pápa szentté avatja magyarországi Kinga királylányt


Eseménynaptár

Táncelőadás

Március-Április

Nemzetközi Alternatív Színház Fesztivál
A Rotunda Diákszövetség szervezésében, ez a 25 éves fesztivál igazán színes skáláját mutatja be alternatív színházaknak.
Húsvéti Beethoven Fesztivál
11 éves fesztivál, a nemzetközi zenei élet megbecsült zenekarait és szólistáit vonultatja fel. A névvel ellentétben nem csak Beethoven művei vannak műsoron.
Orgonazenei Fesztivál
A város különböző templomaiban zajlik ez az egy hetes fesztivál.
Paka Kabarészemle

Május-Június

Krakkói Tavaszi Balett
Helyszíne a híres Slowacki Színház, klasszikus és modern baletteket adnak elő lengyel és nemzetközi balett társulatok.
Fiatal Énekesek Fesztiválja
Lengyelország legfontosabb diákfesztiválja, a főtéren felálított színpad a helyszíne, valaha volt krakkói diákok, ma híres énekesek,  továbbá mai krakkói diákok a fellépői.
Rövidfilm Fesztivál
A legnagyobb megbecsülésnek örvendő európai rövidfilm fesztivál, majd’ 50 éves múlttal.
Zsidó Kulturális Fesztivál
A legnagyobb európai zsidó fesztivál színházzal, filmmel, zenével és kiállításokkal. Záróeseménye egy nagy szabadtért klezmer koncert a Szeroka utcán.
Juvenalia Diákfesztivál
Karnevál, mikor a diákok képletesen átveszik a hatalmat a város felett. Utcazenével, tánccal, jelmezekkel.

Július-Augusztus

Nemzetközi Utcaszínház Fesztivál
Tucatnyi utcaszínház lepi el a főteret, vidám program sok tüzijátékkal.
Orgonakoncertek
A Mária-templom és a Karmelita-templom rendezvénye.
Nyári Régi Zenei Fesztivál
A város templomaiban vehetünk részt sok fajta zenei programon, gregoriántól az orgonazenéig.
Nyári Opera és Operett Fesztivál
A Slowacki Színházban nézhetjük meg klasszikus és kortárs szerzők darabjait.
Nyári Jazz Fesztivál
Helyszíne a Piwnica pod Baranami, az aktuális lengyel jazz élet teljes tükre.
Krakkói Régi Jazz
Hagyományos jazz zenével, mint a dixieland és a swing – szabadtéri koncertek a főtéren és a Plantyn.
Wawel Jazz Fesztivál
Nemzetköi fellépőkkel a Wawel festői udvarán.
Régi Krakkói Zenei Fesztivál
33 éves zenei esemény,  a város színházaiban, templomaiban, szabadtéri helyszíneken, gyakran a nemzetközi komolyzenei élet legrangosabb alakjaival.

Szeptember-Október

Rajzművészetek Nemzetközi Triennáléja
Háromévenként megrendezett fesztivál, a grafikai művészetek nemzetközi krémje részvételével.
Mindenszentek-napi Jazz Fesztivál
Kelet-Európa legrégebbi jazz eseménye, helyszíne a városi jazz klubok, záróeseménye egy Jazz Mise a Dominikánus Templomban

 

Építészet

Az ország viharos évszázadai alatt építészeti örökségei jó részét elveszítette. A II. világháború után óriási előfeszítésekkel fontos műemlékeket helyreállítottak, sokat pedig teljesen újjáépítettek.
Általánosságban mondhatjuk, hogy Lengyelország művészeti stílusai követték a nyugat-európai irányzatokat, némi helyi eltéréssel.
A terület korai lakóinak épületei nem maradtak fenn, a legkorábbi emlékek a kereszténység és a román stílus képviselői a 10. század második felétől. A tartós anyagok – kő, később tégla – használatának köszönhetően maradtak a korból maradványok, töredékek. Lengyelország legrégebbi kő építménye az elő-román Szent Félix és Adauctus rotunda a Wawelben 960 körülről.
A román stílus a 10. századtól a 13. közepéig uralta Európát, jellemzői vastag falak, keskeny ablakok, hiszen a feudális anarchia korában fontos szempont volt az épületek védhetősége. Az épületek tehát funkcionalisták, egyszerűek, megfigyelhetők félköríves szentélyek, a bélletes kapuzat. Legjobb példája a Szt. András templom.
Gótikus elemek először a román épületeken jelentek meg, a 14. század közepére válta gótika az uralkodó stílussá. Az épületek légiessé, világossá, magassá válnak, a vallásos építészet fő programja az Istenhez való közeledés.
Collegium MaiusGótikus műemlékek százait láthatjuk az országban, fő építtetőjük Nagy Kázmér uralkodó volt. Legszebb krakkói példái a Mária-templom, a Szent Katalin templom, a Szent Kereszt-templom és a Collegium Maius.
A 16. században jelent meg az itáliai új divat, a reneszánsz, Bartolomeo Berrecci olasz építész segítségével, aki a Wawel Palota tervezője. A stílus nem törekszik a monumentalitásra, sokkal fontosabbá válik a dekorativitás, kifinomultság, tökéletes arányok. A kor embere figyelme a vallásosság és túlvilág helyett az evilági élet örömeire koncentrál, ez figyelhető meg minden művészeti ágban a reneszánsz alatt. A Wawel Zsigmond-kápolnája és Palotája a legszebb emlékek a korból.
A barokk lengyelországi megjelenése a 17. századra tehető, és szervesen összefügg az ellenreformációval. A katolikus egyház a művészet minden eszközével próbálta visszaszerezni híveit. Az épületek hihetetlen túldíszítettsége ezt a programot képviselte.
Legfontosabb krakkói képviselője a holland származású Tylman van Gameren, a Szent Anna, és Szent Péter és Pál-templomok tervezője.
A barokk csúcsa, a francia eredetű rokokó nem igazán hagyott nyomot az összeomlás szélén álló országban.
A 19. század elején egy átfogó művészeti megújulás, a historicizmus vette kezdetét az országban. Legfontosabb ötlete a régi, antik művészetek megújítása volt. Megjelent a neoreneszánsz, a neobarokk, de legfontosabb ága a neoklasszicizmus, az antik görög és római művészetek újrafelfedezése lett. A barokk túldíszítettsége helyett egyszerű, de monumentális épületek jelentek meg. Főleg Varsóban láthatjuk gyönyörű emlékeit.
A 19. század második felét az eklektika határozta meg, ami az összes eddigi stílus keveredéséből született. Sajnos nem maradtak fenn fontos épületei.
Meghatározóbb volt a szecesszió, ami a 19. század fordulóján jelent meg, elsősorban Lodz városában.
Az I. Világháború után új trendek jelentek meg, mint a funkcionalizmus, konstruktivizmus és az art deco.
A II. Világháború utáni építészeti tevékenység a háború utáni romok eltakarításából és a műemlékek felújításából, megújításából állt.
A szovjet hatású szocialista realizmus Krakkóban a Nowa Huta nevű iparnegyedben mutatkozik meg.
A politikai változásokkal és a növekvő szabadsággal természetesen az építészet is tovább változott.

 

Zene

Online rádiók:
www.polskieradio.pl
www.radiostationworld.com/Locations/Poland/radio

 

A lengyel himnusz

Nincs még veszve Lengyelország,
Míg mi meg nem haltunk,
Hogyha földünk elrabolták,
Visszaszerzi kardunk.
Fel, fel Dombrowski,
Zászlódat bontsd ki!
Ha te vagy vezérünk,
Népünkhöz elérünk.

A Wartáig, Visztuláig
Szabad lesz a lengyel,
Bonaparte álma válik
Tettre győzelmeddel.
Fel, fel Dombrowski,
Zászlódat bontsd ki!
Ha te vagy vezérünk,
Népünkhöz elérünk.

Poznannal Czernieczki kardja
Mindent visszaszerzett,
Így szállunk majd mi is partra,
Hogyha hív a nemzet.
Fel, fel Dombrowski,
Zászlódat bontsd ki!
Ha te vagy vezérünk,
Népünkhöz elérünk.

Szólt a lányhoz az aggastyán
Szeme könnybe lábadt
- Figyelj, lánykám, még hallasz tán
Lengyel trombitákat.
Fel, fel Dombrowski,
Zászlódat bontsd ki!
Ha te vagy vezérünk,
Népünkhöz elérünk.

Cseng a hangunk, szabadság int,
Több türelmünk nincsen!
Velünk vannak jó kaszáink,
Kosciuskóval Isten!
Fel, fel Dombrowski,
Zászlódat bontsd ki!
Ha te vagy vezérünk,
Népünkhöz elérünk
lengyelül és angolul:

Mazurek Dąbrowskiego
Jeszcze Polska nie zgineła,
Kiedy my żyjemy.
Co nam obca przemoc wzieła,
Szablą odbierzemy.
Marsz, marsz, Dąbrowski,
Z ziemi włoskiej do Polski,
Za twoim przewodem
Złaczym się z narodem.
Przejdziem Wisłe, przejdziem Warte,
Będziem Polakami,
Dał nam przykład Bonaparte,
Jak zwyciężać mamy.
Marsz, marsz, Dąbrowski...
Jak Czarniecki do Poznania
Po szwedzkim zaborze,
Dla ojczyzny ratowania
Wracał się przez morze.

Marsz, marsz, Dąbrowski...        Dabrowski Mazurka
Poland has not yet succumbed.
As long as we remain,
What the foe by force has seized,
Sword in hand we'll gain.
March! March, Dabrowski!
March from Italy to Poland!
Under your command
We shall reach our land.
Cross the Vistula and Warta
And Poles we shall be;
We've been shown by Bonaparte
Ways to victory.

March! March, Dabrowski!
As Czarniecki Poznan town regains,
Fighting with the Swede,
To free our fatherland from chains.
We shall return by sea.
March! March, Dabrowski!
Szerző: Jozef Wybicki. Hivatalos himnusz 1927 óta.

Itt meg is hallgathatjuk: www.youtube.com/watch?v=2nmFHUbVQtA

Online olvasnivaló:
www.lengyelintezet.hu
www.wikipedia.org/wiki/lengyelorszag

Vallás

Lengyelország erősen vallásos, a lakosság több mint 80%a gyakorló római katolikus. A lengyelek általában nem dogmatikus hívők, de a szertartások és vallásos ünnepek tisztelete mélyen beágyazódott a társadalomba. 966os megjelenése óta a Római Katolikus Egyház folyamatos megbecsülésnek örvend, és hatalommal bír. Talán mondani sem kell, hogy a „lengyel pápa”, II. János Pál is erősítette az egyház szerepét az országban. Fontos szerepe van különböző kegyhelyeknek az országban. Zarándokok millióit vonzza a Czestochowai kegyhely a csodatévő Fekete Madonnával, mely az egész világ egyik legjelentősebb katolikus búcsújáró helye. Azonban tévedés lenne azt hinnünk, hogy a történelem során mindig ennyire homogén volt a lengyel hívők megoszlása. A II. világháború előtt több millió zsidó élt az országban, a holokauszt és a kommunista rezsim után számuk maroknyira csökkent.
Keleten ortodox beloruszokat és görög katolikus ukránokat találunk, a lakosság 1%át teszik ki, de ez ma a római katolikusok után a második legnagyobb hívő csoport. Szilézia területén nagyszámú protestáns német kisebbség él.